Nyelv / Language:

Jogszabályváltozások

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. melléklete tartalmazza az egyes egészségügyi térségek felsorolását az alábbiak szerint:

A fekvőbeteg kórházi ellátórendszer újratervezése

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény ő1- 14.§) finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók, illetve az általuk igénybe vett közreműködő egészségügyi szolgáltatók 2012. december 31-éig nyilatkoznak arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősülnek.

A törvény hatálybalépésének napján finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában a átlátható szervezet bejelentésének elmulasztásához fűződő jogkövetkezmény – ideértve a finanszírozási szerződés felmondását is – 2013. január 1-jétől alkalmazható.

 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (15-33.§)

 Egészségügyi dolgozók működési nyilvántartására vonatkozó szabályozásban új elem, hogy az egészségügyi szolgáltató a nevében és felelősségére egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozóknak adataiban történő változásokról, annak bekövetkeztétől számított 90 napon belül tájékoztatni köteles a működési nyilvántartást vezető szervet. (18. §)

 Az egészségügyi ágazat szakmai képzése rész kibővítésre került. A továbbképzésre köteles személyek – általuk elektronikus úton megtekinthető formában – továbbképzési kötelezettségük teljesítéséhez szükséges, megszerzett továbbképzési pontjait, illetve a továbbképzési kötelezettség alóli mentességet külön jogszabályban meghatározott szerv, (EEKH) a külön jogszabályban meghatározott formában folyamatosan, elektronikusan nyilvántartja.

A nyilvántartás tartalmazza a továbbképzésre kötelezett személynek

-a természetes személyazonosító adatait, e-mail címét, lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét,

-a megszerzett szakképesítése megnevezését, az erről kiállított oklevél, bizonyítvány számát, a kiállítás helyét és időpontját, továbbá a kiállító intézmény megnevezését,

-az alap- és működési nyilvántartási számát,

-működési nyilvántartási ciklusa megújításának, meghosszabbításának és lejártának időpontját,

-a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdetét, befejezését,

-a teljesített továbbképzés külön jogszabályban meghatározott formáját, címét, helyét, idejét, nyilvántartási számát, típusát, a teljesítéssel szerzett pontértéket.

 A továbbképzési pontok nyilvántartását végző szerv a továbbképzésre kötelezett által az adott szakképesítése tekintetében teljesített továbbképzési kötelezettségről vagy továbbképzési kötelezettség alóli mentesülés tényétől elektronikus úton értesíti a működési nyilvántartást vezető szervet.

A továbbképzési pontok nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartási feladatai ellátása érdekében jogosult megismerni az adatokat. A működési nyilvántartást vezető szerv jogosult megismerni a továbbképzési pontok nyilvántartásában rögzített adatokat. (19. §)

 

Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása rész teljes módosításra került:

A minőségügyi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása. E cél elérése érdekében a minőségügyi rendszer magában foglalja a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének nyomon követését, ellenőrzését, értékelését, akkreditálását, illetve tanúsítását és a folyamatos minőségfejlesztést.LEXPRES – 2012.06.27. 11

Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele, hogy

- azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa;

-az ellátás során érvényesüljenek a jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek, ezek hiányában a megalapozott, széles körben elfogadott szakirodalmi közlésekre, vagy szakmai konszenzusra támaszkodó szakmai ajánlások;

-az egyén számára

o egészségi állapotában az elérhető legnagyobb tényleges állapotjavulást eredményezze,

o lehetővé tegye a betegjogok érvényesülését,

-a rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználásával szakmailag hatásosan nyújtható legyen;

-biztonságos legyen mind a betegek, mind az ellátásban közreműködők részére.

 

Az egészségügyi szolgáltatások minőségét és minőségfejlesztését az egészségügyi szolgáltató minőségfejlesztési és ellenőrzési rendszere a hatósági szakfelügyeletet ellátó szerv, a szakmai munka minőségértékelését végző szerv, az egészségügyi szolgáltatások akkreditációja és a megfelelőség-tanúsítás (külső minőségügyi rendszer) biztosítja.

 Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja a belső minőségügyi rendszer működését, amelynek célja

-a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is, -a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése,

-a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése,

-a szakmai és működési követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése,

-a betegek jogainak, igényeinek és véleményének figyelembe vétele, valamint

-hatékony és biztonságos munkavégzést támogató környezet biztosítása belső követelményrendszer fejlesztése során.

 A külső minőségügyi rendszer működése az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül, és

-a szolgáltatások biztonságos nyújtáshoz szükséges követelményeknek,

-az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának,

-a szolgáltatások értékelési szempontjainak,RESS – 2012.06.27. 12

-az alkalmazott eljárások dokumentációs rendszere és adatszolgáltatás minőségi követelményeinek meghatározásán, nyilvánosságra hozatalán és rendszeres felülvizsgálatán, továbbá az egészségügyi szolgáltató hatósági szakfelügyeletén, valamint szakmai minőségértékelésén, az akkreditációs rendszeren, valamint a megfelelőség-tanúsítás rendszerén keresztül valósul meg.

 A hatósági szakfelügyelet és a minőségértékelés

Az egészségügyi szolgáltatók és az egészségügyi szolgáltatások tekintetében az arra kijelölt egészségügyi államigazgatási szerv hatósági szakmai felügyeletet gyakorol, szakmai minőségértékelést végez.

A hatósági szakfelügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok érvényesülésének ellenőrzése.

A szakmai minőségértékelés keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata a betegellátás szabályokkal, érvényben levő szakmai irányelvekkel, eljárásrendekkel, ajánlásokkal, nemzetközi legjobb gyakorlattal való összevetése, értékelése és javaslattétel a minőségfejlesztés irányára.

A tevékenység irányítását végző szervek feladataik ellátása során együttműködni kötelesek.

 Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja és tanúsítása

Az egészségügyi szolgáltatók akkreditációja az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerése.

Az akkreditációra való jelentkezés önkéntes.

Az akkreditáció alapjául szolgáló standardok az egészségügyi ellátás biztonságát támogatják, és az eredményességet elősegítő tevékenységek szabályozására vonatkoznak.

 Az akkreditációs felülvizsgálatot az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv végzi, amelynek eredményéről akkreditációs dokumentumot állít ki.

A tanúsítás az egészségügyi szolgáltató nemzetközi vagy magyar egészségügyi ellátási standardok szerinti minőségirányítási rendszerének nemzetközi szabvány alapján történő felülvizsgálata és elismerése.

Az egészségügyi szolgáltatók a tanúsítást az általuk önkéntesen teljesített, az ellátás szabályozottságának, a minőségirányítási rendszer megfelelőségének elismerése érdekében kérelmezhetik.

A megfelelést az irányítási rendszerek tanúsítására jogosult szervezet – miniszteri rendeletben meghatározott időtartamra – tanúsító okirat kiadásával igazolja. (20. §)

 

Az egészségügyi dolgozók jogai és kötelezettségei fejezet új szakaszokkal egészül ki.

Központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi  szolgáltatónál – az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló központi gyakornokok, illetve rezidensek részvételével – helyi érdekképviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket érintő döntéseket megelőzően.

A létrehozott helyi érdekképviseleti szervek országos érdekképviseleti szervet hozhatnak létre. 21. §

 

Módosításra került az egészségügyi intézmények fenntartására vonatkozó szabályok.

Az egészségügyi intézmények fenntartójának hatáskörét képezi különösen

-az egészségügyi intézmény szakmai felügyelete,

-az egészségügyi intézmény költségvetési irányítása, így az alapítói jogok, a létesítés, az átalakítás, illetve a megszüntetés gyakorlása,

-az intézmény költségvetésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott, az irányító szerv jogkörébe tartozó jogok gyakorlása,

-az intézmény vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, a vezetői megbízás visszavonása vagy – költségvetési szerv esetében, ha a vezetővel a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni – a munkaviszony létesítése és megszüntetése, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

-az intézmény gazdasági vezetője tekintetében a vezetői megbízás adása, a vezetői megbízás visszavonása vagy – költségvetési szerv esetében, ha a vezetővel a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni – a munkaviszony létesítése és megszüntetése, valamint a díjazás megállapítása,

-az intézmény működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend, szakmai program, munkaterv) jóváhagyása, az intézmény működésének szakmai, illetve költségvetési ellenőrzése.

Az egészségügyi intézmény fenntartója a külön törvényben foglaltaknak megfelelően köteles biztosítani az általa fenntartott egészségügyi intézményben

-az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételeket, valamint

-az egészségügyi intézmény működőképességét és szükség szerinti fejlesztését.

 Az állam tulajdonában és fenntartásában levő egészségügyi intézmények esetében egyes fenntartói jogok, valamint az államháztartási törvényben felsorolt, az egyes költségvetési szervekre vonatkozó irányítói hatáskörök a fenntartóként kormányrendeletben kijelölt szervezet részére jogszabályban meghatározottak szerint átadhatóak.

 Az állam tulajdonában és fenntartásában lévő fekvő- és járóbetegszakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók esetében – azon egészségügyi szolgáltatók kivételével, amelyek nem az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartoznak, vagy fenntartásában vannak – a fenti jogkörök közül a miniszter kizárólagos irányítási jogkörébe tartozik az egyes fenntartói jogokat gyakorló szervezet javaslatára

-az alapítói jogok – létesítés, átalakítás, megszüntetés – gyakorlása,

-a jogszabályban meghatározott mértékű kapacitás módosulását eredményező szervezeti változások jóváhagyása,

-a költségvetési irányítás tekintetében az intézmények éves költségvetési keretszámainak megállapítása és költségvetésének jóváhagyása, valamint az államháztartási törvény és végrehajtási rendelete szerint az irányító szerv jogkörébe tartozó és a középirányító szerv részére át nem adott intézkedések megtétele,

-az intézmény vezetője, gazdasági igazgatója tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlása közül a kinevezés vagy megbízás és felmentés vagy a megbízás visszavonása, illetve – költségvetési szerv esetében, ha a vezetővel a Munka Törvénykönyve vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával munkaviszonyt kell létesíteni – a munkaviszony létesítése és megszüntetése. (23. §)

 

Módosult az emberen végzett orvostudományi kutatások fejezet.

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatok esetében

-a más EGT-tagállamot nem érintő vagy nem hatósági határozat végrehajtása érdekében végzett vizsgálatok megkezdéséhez hatósági engedély szükséges, amelynek kiadásáról a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül kell dönteni,

-a más EGT-tagállamot is érintő és hatósági határozat végrehajtása érdekében végzett beavatkozással nem járó gyógyszerbiztonsági vizsgálatok elvégzéséhez az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló kormányrendeletben szabályozott etikai engedély, valamint a vizsgálat megkezdéséig történő bejelentés szükséges. Az engedély kiadásáról az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló kormányrendelet szerinti farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottság által jóváhagyott vizsgálati terv és a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül kell dönteni.

 Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatok engedélyezése során született határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs. (24. §)

 

A működési nyilvántartás adatainak naprakész léte érdekében a szolgáltatókat is terheli jelentési kötelezettség: a munkahely, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő egészségügyi tevékenységvégzés helye, megnevezése, címe, a szakterület megnevezése, amely területen az egészségügyi dolgozó munkát végez, a munkavégzésre irányuló jogviszony jellege adatok változásáról 90 napon belül kell tájékoztatniuk az EEKH-t.

 Az EEKH, mint a működési nyilvántartás vezetője, adatkezelése ismét szabályozásra, pontosításra kerül.

 

A minőségügyi rendszert illetően jelentős változások lépnek hatályba, a törvénymódosítás az egyes szintek világos definiálására törekszik.

Belső minőségügyi rendszer működtetése továbbra is kötelező, új elemként kötelezettségként írja elő a törvény a betegek igényeinek, elvárásainak megismerését – aminek a lehetséges megvalósítása pl. a betegelégedettségi kérdőív. A külső minőségügyi rendszer a működési engedélyezésre épül, megvalósulását a hatósági szakfelügyelet és a szakmai minőségértékelés ellenőrzi és értékeli (ÁNTSZ-jogutódok, OTH) valamint végeztethető tanúsíttatás és akkreditáció is. Új elem a szakmai minőségértékelés megjelenése.

 Új elem az önkéntes akkreditáció, ami az adott ellátási formára specifikus standardok szerinti működés elismerését jelenti – az állam által kijelölt szerv fog végezni. Véleményünk szerint az akkreditáció megszerzése az adott intézmény betegvonzó képességét fokozza, külföldi betegek ellátása esetén (gyógyturizmus) vélhetően a beteg részéről fog pár éven belül követelményként megjelenni. Dilemma, hogy a tervezett állami akkreditáció képes lesz-e megfelelni ennek a kihívásnak.

 A tanúsítás – ami vonatkozhat a MEES-re vagy valamely ISO szabványra, szintén önként kezdeményezhető, ugyanúgy mint eddig valamely tanúsító szervnél – nem változik.

 A Munkaviszony és közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó rész további szabályozásra került.

A törvény meghatározza a közalkalmazotti, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egészségügyben dolgozó számára – az egészségügyi tevékenységgel járó különös felelősségre és az egészségügyi dolgozók leterheltségére tekintettel – a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli

szabályokat.

Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni a Kormány által rendeletben meghatározott, érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező, kizárólag – ide nem értve a munkavállalói résztulajdont –

-állami,

-önkormányzati vagy

-az egészségügyi közszolgáltatások nyújtása tekintetében ezekkel egy tekintet alá eső egyházi,

-valamint felsőoktatási intézményi – ideértve az egészségtudományi centrumokat, az egyetemi klinikai központokat, klinikákat – tulajdonban, illetve fenntartásban álló, fekvő- vagy járóbetegszakellátást, valamint a Kormány által rendeletben meghatározott egyéb egészségügyi ellátást, szolgáltatást nyújtó, egészségügyi szolgáltató munkáltatónál, ide nem értve a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményeket.

Fenti intézmények ellátásainak, szolgáltatásainak nyújtása keretében tevékenységet végző, foglalkoztatott alkalmazott egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra (orvos, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó, szakdolgozó) kell alkalmazni az ágazati előmeneteli szabályokat.

  

Az alkalmazott egészségügyi dolgozókat

-a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, egészségügyi szakképesítés, továbbá a munkájuk ellátásához közvetlenül kapcsolódó, azt közvetlenül segítő doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság, szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, és minősítésalapján besorolási osztályokba, és

-a jogviszonyban töltött idő alapján fizetési fokozatba kell sorolni.

 Az orvos, fogorvos, szakorvos, szakfogorvos munkakörben foglalkoztatott – ideértve az oktató orvos munkakörben foglalkoztatottakat is – egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) szerinti besorolási illetmény és az 1. melléklet szerinti táblázatban szereplő egyösszegű illetmény- vagy bérnövelés együttes összege.

A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó és egészségügyben dolgozó havi alapbére (garantált illetménye) nem lehet kevesebb, mint a 2. melléklet szerint számított összeg.

 
A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó havi alapbére (illetménye) nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolási illetmény és havi 31 435 Ft egyösszegű illetmény vagy bérnövelés együttes összege.

Az egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményalapra (munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén a munkabérre), valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra a Kjt. szabályait kell alkalmazni.

Kjt. szerinti besorolási illetményként kell figyelembe venni a garantált illetményt, a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt, továbbá a közalkalmazott számára megállapított illetménypótlékot.

 

 Felsőfokú végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozó részére az e törvény alapján járó bért, illetve illetményt kell folyósítani.

Ha a szakképzésben részt vevő foglalkoztatására heti 36 órát elérő időben, tartós megbízási szerződés alapján vagy vállalkozói jogviszonyban kerül sor, e rendelkezéseket az egészségügyi dolgozó havi megbízási vagy vállalkozói díjazására kell alkalmazni.

 

Az egészségügyi dolgozó többletmunka vállalására nem kényszeríthető, jogos érdeke ezzel összefüggésben nem csorbítható, érdekérvényesítési lehetősége nem korlátozható. Az egészségügyi dolgozók között tilos hátrányos megkülönböztetést tenni az önként vállalt többletmunka vállalásával összefüggésben.

Az önként vállalt többletmunkáról a munkáltató és az alkalmazott egészségügyi dolgozó megállapodást köt. A megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodást határozatlan időre, vagy határozott időre, legalább a munkáltatónál irányadó munkaidőkeret tartamára, munkaidőkeret hiányában egy hónapos határozott időre lehet megkötni.

Az önként vállalt többletmunkára irányuló megállapodásban

-meg kell határozni egész órában kifejezve, a törvényes maximális óraszámig az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunka mértékét, és ezen belül az előre tervezetten beosztható és – amennyiben az annak elrendelésére alapot adó ok bekövetkezik –

előre nem tervezett rendkívüli munkára igénybe vehető önként vállalt többletmunka időtartamát,

-meg lehet határozni az e törvényben foglaltaknál magasabb díjazást.

 Az önként vállalt többletmunkára irányuló megállapodást – a felek vagy kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a felmondás közlésének időpontját követő hónap utolsó napjával felmondhatja. A határozatlan időre szóló megállapodás esetében bármelyik fél indokolás nélkül teheti meg, míg a határozott időre szóló megállapodás esetében az alkalmazott egészségügyi dolgozó abban az esetben, ha a megállapodás teljesítése – a megkötését követően bekövetkezett, illetve ismertté vált okból – személyi, családi vagy

egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel járna, a munkáltató abban az esetben, ha a munkáltató a megállapodás megkötését követően felmerült új körülmények alapján a folyamatos ellátást a megállapodás szerinti munkaszervezési eszközök nélkül is biztosítani tudja.

 A munkáltató az önként vállalt többletmunkáról nyilvántartást köteles vezetni, amely havonkénti bontásban tartalmazza:

-azon egészségügyi dolgozók nevét, akivel önként vállalt többletmunkáról megállapodást kötött,

-az általuk vállalt többletmunka órakeretét,

-a vállalt órakeret terhére ténylegesen elrendelt munkaidőt.

 Az önként vállalt többletmunkáról vezetett nyilvántartást az egészségügyi szolgáltató, a működési nyilvántartási adatok körében közli az egészségügyi államigazgatási szervvel. Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi dolgozó egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez való jogával vagy az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján – különös tekintettel a több vagy többfajta jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó tevékenységvégzési korlátozására - megtilthatja vagy korlátozhatja az adott alkalmazott egészségügyi dolgozónak a munkaidőkeret átlagában a heti 48 órát meghaladó munkavégzését.

 Az egészségügyi dolgozó heti 48 órát meghaladó munkavégzésének korlátozását vagy megtiltását

-az egészségügyi dolgozó egészségi állapotában, különösen az egészségügyi dolgozó egészségi állapotában, különösen teherbírásában vagy egyéb, munkavégzési képességét érintő személyi körülményében beállt változásra tekintettel, vagy

-az ellátottak biztonságával összefüggő okok alapján a munkáltató felett szakmai felügyeletet gyakorló egészségügyi államigazgatási szerv hivatalból vagy az egészségügyi dolgozó, a munkáltató, az egészségbiztosítási szerv vagy a működési nyilvántartást vezető szerv

kezdeményezése alapján állapítja meg.

A korlátozó illetve megtiltó határozat határozott ideig, de legfeljebb hat hónapig hatályos. A határozatot az első fokon eljáró szerv az egészségügyi dolgozó ügyfél kérelmére hatályossága alatt bármikor – de legfeljebb két alkalommal – soron kívül felülvizsgálja. A határozat nem nyilvánítható fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak. (37. §)

 Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által önként vállalt többletmunkavégzés keretében végzett munka pótlékának mértéke egészségügyi ügyelet ellátása esetén azon ügyeleti díj 50%-kal megemelt összege, amelyet a munkáltató abban az esetben lenne köteles megfizetni, ha a munkavégzésre nem önként vállalt többletmunkavégzés keretében kerülne sor.

Ha az önként vállalt többletmunkavégzésre nem ügyeleti feladatellátás keretében, hanem rendes munkarend szerinti (műszak szerinti) feladatok  ellátása érdekében vagy készenlét alatti munkavégzésként kerül sor, az önként vállalt többletmunkavégzés pótlékának mértéke a rendkívüli munkavégzés pótlékának 50%-kal megemelt összege.

 

A munkáltató az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.

A munkáltató a közalkalmazott kérése nélkül kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot a pótszabadságra jogosító munkakört betöltő közalkalmazott esetében. (42. §)

 Július 1-je Semmelweis-nap, amely az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap.

Semmelweis-napon egészségügyi tevékenység a szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, társas vállalkozás tagjaként, egyházi személyként, önkéntes segítőként, egyéni cég tagjaként, valamint közforgalmú gyógyszertár esetében a személyi jog alapján is csak a munkaszüneti napokra egyébként irányadó rend szerint végezhető.

Semmelweis-napon a folyamatos ellátást a munkaszüneti napokra egyébként irányadó munkarend szerint kell megszervezni és biztosítani. (43. §)

Az alkalmazott egészségügyi dolgozó által – kizárólag az egészségügyi tevékenysége végzésével a betegnek – okozott kár esetén a kártérítés mértéke súlyosan gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.

Kollektív szerződés csak az alkalmazott egészségügyi dolgozó javára térhet el. (44. §)

 A 16.§ (1)–(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó illetménye nem lehet kevesebb, mint a 11/A. § alapján megállapított illetmény.

 A 16.§ (1)–(2) bekezdés szerinti jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó által végzett egészségügyi tevékenységre a 4. § e) pontjában, valamint a 12–13. §- ban foglaltakat, illetve továbbképzésére a 15. §-ban foglaltakat, továbbá a 15/B– 15/C. §-t értelemszerűen alkalmazni kell.

 

Az új szabályozással kerülnek meghatározásra a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok, amelyek állami, önkormányzati vagy az egészségügyi közszolgáltatások nyújtása tekintetében ezekkel egy tekintet alá eső egyházi, valamint felsőoktatási intézményi egészségügyi szolgáltatók dolgozóira kötelező alkalmazni, de csak a fekvőbeteg és járóbeteg szakellátásban.

MAKASZ aktuális

Health EU Portal

NutriCheq nyereményjáték

© 2008-2011 Magyar Védőnők Egyesülete
A honlapot a Netteszt Informatikai Kft. készítette