Alapszabály

 

MAGYAR VÉDŐNŐK EGYESÜLET

a 2009. év június  hó 06. napján

a Küldött Közgyűlés által elfogadott  módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

 

A L  A P S Z A B Á L Y A

 

I. Az Egyesület neve, célja, székhelye, képviselete

      1. Az Egyesület neve:  Magyar Védőnők Egyesülete

Angol elnevezése:     Association of Hungarian Health Visitors

Betűjele:                       MAVE

Működési területe:      Magyarország

Alapításának éve:       1991.

Az Egyesület jogi személy.

Az Egyesület küldetési nyilatkozata: „Védőnők az Egészséges, Boldog Családokért”

                                                                  “Health visitors for healthy and happy families”

    2. Az Egyesület alapvető célja:

–

Egységes szervezetbe tömöríti az ország védőnőit; és a védőnői tevékenységet pártoló tagjait;     

–

Képviseli tagjainak szakmai érdekeit;

–

Véleményezi a védőnőkre vonatkozó jogszabályokat, szükség esetén kezdeményezi azok megalkotását, felkérésre kidolgozásukban közreműködik;

–

Elősegíti tagjai szakmai-, tudományos fejlődését, továbbképzését, az információ- és tapasztalatcserét; új hatékony módszerek kidolgozását, kipróbálását, elterjesztését, közzétételét,

–

A lakosság magasabb szintű ellátása érdekében küldetési nyilatkozatának megfelelő szellemben egészségmegőrző, betegségmegelőző, egészségnevelő-felvilágosító anya-, gyermek,- ifjúság-,  nő-, és családvédelmi  családsegítő tevékenységet folytat;

–

Törekszik a védőnői tevékenység és hivatás társadalmi elismertetésére;

–

Céljai elérése érdekében kapcsolatot tart a törvényhozó, államigazgatási, érdekképviseleti, szakmai intézményrendszerekkel, valamint a civil/karitatív szervezetekkel;

–

Kapcsolatot épít és tart tevékenységével, céljaival összefüggő külföldi intézetekkel, szervezetekkel, egyesületekkel;   

–

Az egészségmegőrzés, egészségfejlesztés területén tudományos tevékenység kutatás végzése, illetőleg ilyen tevékenység támogatása;

–

Oktatás és nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, egészségügyi felvilágosító tevékenység, továbbképzés végzése; 

–

Az ifjúsági-egészségügyi gondozás keretében kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése, gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek védelme;

–

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség kulturális hagyományaihoz igazodó- egészségügyi és szociális helyzetének javítása;

–

A védőnői gondozási folyamatok fejlesztése során figyelmet fordít nők és férfiak társadalmi egyenlőség körébe tartozó ismeretek beépülésére;

–

 

Lakossági szűrések, valamint egészségnevelési, felvilágosító napok szervezése, a lakosság széles körének igénybevételével nyitott tanácsadók, szakmai műhelyek működtetése, karitatív teendők ellátása;

 

–

 

A lakosság és a védőnők részére előadásokat, képzést, továbbképzést, vitafórumokat és konferenciákat szervez, kiadványokat készít és terjeszt a lakosság széles körében,

A hátrányos helyzetű lakossági csoportok életminőségének, egészségi állapotának és szociális helyzetének javítására irányuló tevékenységet folytat, támogat,

–

A védőnői munka és a gyakorlat társadalmi szintű hasznosítása, a lakosság széles körében.   Ismeretterjesztés, komplex hasznosítási stratégiák kidolgozása és megvalósítása

 

3.  Az Egyesület székhelye

1073 Budapest VII. Akácfa utca 56. földszint 4.

4. Az Egyesület képviselete

Az Egyesületet az elnök önállóan, minden korlátozástól mentesen képviseli, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, titkár, vagy az Elnökség által írásban erre meghatalmazott személy.

 

5.  Az Egyesület tevékenysége:  

5.1 TEÁOR  94.12 ’08     Szakmai érdek-képviselet  főtevékenység

5.2 Az Egyesület a közhasznú szervezetről szóló 1997. évi  CLVI. Törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 26.§ -nak c.) bekezdés szerint közhasznú tevékenysége körében közhasznú feladatként látja el:

1. pontja szerint: egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,

4. pontja szerint: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

10. pontja szerint: gyermek- és ifjúságvédelem,

11. pontja szerint: hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,

13. pontja szerint: a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység .

5.3 Az Egyesület a Ksztv. 4.§; és 7.§-ban előírtaknak megfelelve közhasznú szervezetnek minősíthető tekintettel arra is, hogy a jelen alapszabály 5.2 pontja szerinti közhasznú feladatok teljesítésében  működik közre.

5.4 Az Egyesület nem zárja ki, hogy a nyilvánosan meghirdetett feltételek szerint  -tagjain kívül-  bárki részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

Tevékenységét a nyilvánosság tájékoztatásával végzi.

Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint beszámolói közlésének nyilvánossága oly módon biztosított, hogy a közhasznúsági jelentést, valamint az igénybe vehető szolgáltatásokról a tájékoztatást, az érintettekkel közvetlenül írásban, illetve a közhasznú szervezet székhelyén kifüggesztett hirdetmény táblán, illetve az Egyesület www.mave.hu honlapján teszi közzé.

5.5 Az Egyesület  tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatai alapján készült közhasznúsági jelentés és annak valamennyi része nyilvános, abba bárki - az igénybe vehető szolgáltatásokról információgyűjtés vagy tájékozódás érdekében - minden hónap első keddi napján, előzetes egyeztetést követően, 8-14 óráig a közhasznú szervezet bejegyzett székhelyén betekinthet, arról saját költségén másolatot kérhet.

5.6 Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

5.7 Az Egyesület az alapszabály 2004. évi módosításának nyilvántartásba vételére irányuló bírósági eljárás kezdeményezésével egyidejűleg kérvényezte az Egyesület közhasznú szervezetté minősítését.

 

II. Az Egyesület szervezete

Az Egyesület tagjai lehetnek:

rendes tagok

pártoló tagok (magyar és külföldi székhelyű jogi személy is)

ifjúsági tag

tiszteletbeli tag (nem magyar állampolgár is.)

 1. RENDES TAG lehet az a magyar állampolgár, vagy az a Magyarországon letelepedett, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki védőnői oklevéllel rendelkezik, nyilatkozik az Egyesület alapszabálya elfogadásáról.

A rendes tagok kötelezettségei és jogai:

eleget tegyenek az Egyesület alapszabályában megfogalmazott céloknak és feladatoknak, megvalósításukban aktívan közreműködjenek,

magas szinten képviseljék a szakmai etikai normákat,

rendszeresen fizessék a tagdíjat,

részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és rendezvényein,

az Egyesület fórumain felszólalhatnak, javaslatokat tehetnek, intézkedéseket kezdeményezhetnek, az Egyesület eszközeit, szolgáltatásait és (a tagságot megillető) kedvezményeket igénybe vehetik,

választhatnak és választhatók az Egyesület tisztségeire.

A rendes tagsági viszony keletkezése:

A rendes tagok felvételéről, írásbeli kérelem alapján, a területileg illetékes szakosztály vezetősége határoz.

A rendes tagsági viszony megszűnése:

Kilépéssel. A tag az Egyesületből bármikor kiléphet, de a már befizetett tagdíját nem követelheti vissza. A kilépési szándékot a területileg illetékes szakosztályokhoz ill. kibővített Elnökséghez írásban kell bejelenteni.

Kizárással. A tagot az alapszabályba ütköző, vagy a szakma etikai normáit sértő tevékenysége, magatartása miatt a kibővített Elnökség kizárja. A tag a kizárás határozata ellen a küldött közgyűléshez fordulhat,

Törléssel. A Kibővített Elnökség törli a tagok sorából azt, aki tagdíját az illetékes szakosztályvezető írásbeli felszólítása ellenére a mindenkori tárgyév március 31.-ig nem rendezi.

 

2. PÁRTOLÓ TAG lehet olyan magyar, vagy külföldi természetes, illetve jogi személy, aki az Egyesület működéséhez anyagi, szakmai, erkölcsi, vagy egyéb támogatást tud nyújtani.     

A pártoló tag felvételéről írásbeli kérelem alapján, a területileg illetékes szakosztály-vezetősége határoz.

Amennyiben a pártoló tag jogi személy - jogaikat és kötelezettségeiket bejegyzett képviselőik útján gyakorolják, illetetve teljesítik.

Pártoló tag joga, hogy aktívan részt vegyen az Egyesület rendezvényein, igénybe vegye szolgáltatásait és folyamatos tájékoztatást kapjon az Egyesület munkájáról.

A pártoló tag kötelezettsége, hogy az Egyesülettel szemben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse, pártoló tagsági díjat fizessen.

A pártoló tagsági díj mértékét a Küldött Közgyűlés határozza meg.

           

3. TISZTELETBELI TAG az a személy, aki a szakmai, társadalmi, gazdasági életben szerzett tapasztalatai alapján a védőnői tevékenységet és az Egyesület munkáját nagymértékben segíteni tudja.

A cím odaítéléséről a tagság javaslata alapján - első évben legfeljebb öt főnek, utána évente két főnek - a kibővített elnökség határoz, amely döntést a küldött közgyűlés határozatban megerősít.

A tiszteletbeli tag joga, hogy részt vegyen az Egyesület minden rendezvényén, tanácskozzon és indítványozzon, tájékoztatást kapjon a munkáról.

A tiszteletbeli tag kötelezettsége az Egyesület céljainak megvalósításában való aktív közreműködés, a szakmai, társadalmi életben az egyesületi célok és a védőnői tevékenység mind szélesebb körben történő népszerűsítése.

 

4. IFJÚSÁGI TAG lehet az a magyar, vagy külföldi állampolgár, védőnői főiskolát látogató hallgató, aki az Egyesület munkája iránt érdeklődést tanúsít, felvételét kéri, az Egyesület vezetősége az ifjúsági tagok sorába felvesz.

Az ifjúsági tag kötelessége, hogy a tagdíjat rendszeresen fizesse, az Egyesület alapszabályának megfelelően tevékenykedjen és önként vállalt feladatait legjobb tudása szerint teljesítse. Tanulmányai sikeres befejezése után az írásban történő kérelme alapján rendes taggá válik.

Az ifjúsági tag joga, hogy részt vegyen az Egyesület szervezeti és tudományos életében.

                       

III. Az Egyesület testületei

Küldött Közgyűlés

Országos Elnökség (elnök, elnök helyettes, titkár, 6 tag)

Kibővített Elnökség (országos elnökség, szakosztályvezetők)

Szakosztályok (megyei, városi, városkörnyéki, ifjúsági)

Felügyelő Bizottság

Országos Etikai Bizottság,

1. Küldött Közgyűlés

1.1 Az Egyesület legfőbb szerve. Tagjait alkotják: a szavazati joggal rendelkező

            Országos Elnökség tagjai

            szakosztályvezetők

            szakosztályok küldöttei

A szakosztályok 20 tag után választanak 1 küldöttet. Ahol a szakosztály létszáma nem éri el a 20 főt onnan 1 küldött jelölhető.

1.2  A Küldött Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer az Elnök, akadályoztatása  esetén  a Titkár hívja össze. A Küldött Közgyűlést össze kell hívni akkor, ha a rendes tagok 10 % -a írásban, az ok és cél megjelölésével kívánja, a Bíróság elrendeli, vagy

a Felügyelő Bizottság elrendeli (ebben az esetben az Egyesület Elnöke 30 napon belül köteles összehívni a Küldött Közgyűlést.)          

A Küldött közgyűlés összehívása a Felügyelő Bizottság egyidejű értesítésével történik.

1.3 Minden küldött egy szavazati joggal rendelkezik, amelyet csak személyesen gyakorolhat,

képviseletnek nincs helye.

A szavazás a szavazócédula felmutatásával nyíltan történik.

Az Elnök, Elnök-helyettes, Titkár személyének, valamint az Országos Elnökség, a Felügyelő Bizottság, Etikai Bizottság, tagjainak megválasztása titkos szavazással történik.

A Küldött Közgyűlés elnökét az Országos Elnökség javaslata alapján a Küldött Közgyűlés évente választja.

1.4 Az Egyesület szerveibe a jelölés nyíltan történik. Adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű szótöbbségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén az, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlevők legalább egy negyedének a szavazatát megkapta.

Az alapszabály módosítása, valamint az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülése, illetve a feloszlás kérdésében minősített szótöbbség szükséges, egyéb ügyekben egyszerű szótöbbséggel határoz a Küldött Közgyűlés.

1.5 A Küldött Közgyűlés időpontjáról, a helyszínről, a napirendről (tárgysorozatról) a tagokat írásban kell értesíteni olyan módon, hogy rendes Küldött Közgyűlés esetén az értesítés kézhezvétele legalább15 nappal, rendkívüli Küldött  Közgyűlés esetében 8 nappal megelőzze a Küldött Közgyűlés időpontját. A Küldött Közgyűlés ülései nyilvánosak.

1.6 A Küldött Közgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek számának több mint felét képviselő küldött jelen van, és a Küldött Közgyűlést szabályszerűen hívták össze.

A Küldött Közgyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja.

Ha a Küldött Közgyűlés nem határozatképes, akkor az emiatt megismételt Küldött Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, ha a erről a küldötteket a meghívóban már előre tájékoztatták.

A megismételt Küldött Közgyűlést az eredeti –határozatképtelenség miatt elmaradt – Küldött  Közgyűlés időpontját követő időpontra, azonos napirendi pontok megjelölésével kell összehívni, amely időpont az eredeti Küldött Közgyűlés meghívójában megjelölhető.

A közzétett napirenden kívüli ügyekben a Küldött Közgyűlés akkor hozhat döntést, ha valamennyi szavazásra jogosult küldött jelen van és az ügy napirendre tűzéséhez egyhangúlag hozzájárult.

1.7 A Küldött Közgyűlésen megjelent küldöttekről jelenléti ív készül, melyen fel kell tüntetni a  küldött nevét, címét, a  szakosztályának kódját, a küldötteket  megillető szavazatok számát.

A jelenléti ívet a Küldött Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti.

1.8 A Küldött Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet két megjelent tag és a Küldött Közgyűlés elnöke hitelesítenek.

       1.8.1 A jegyzőkönyv tartalmazza:

az Egyesület nevét, székhelyét,

a Küldött Közgyűlés helyét és idejét

a Küldött Közgyűlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőknek és hitelesítőinek továbbá a szavazatszámlálóknak a nevét

a küldött közgyűlési határozatokat, ideértve a szavazatok és ellenszavazatok valamint a tartózkodás számszerű megjelölését,

Elnökségi tag, Felügyelő Bizottsági tag, illetve küldött tiltakozását valamely határozat ellen                      

a Küldött Közgyűlésen elhangzott fontosabb eseményeket, indítványokat és minden olyan megjegyzést, bejelentést melyet valamelyik küldött, Elnökségi tag, Felügyelő Bizottsági tag jegyzőkönyveztetni kíván

A Küldött közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat, vagy másolat kiadását bármelyik küldött kérheti az Elnökségtől.

A jegyzőkönyv egy hiteles példányát, a jelenléti ívet és a Küldött Közgyűlés összehívásáról szóló meghívást tartalmazó lappéldányt a Fővárosi Bírósághoz  a Küldött Közgyűlést követő 30 napon belül be kell küldeni.

      1.8.2 Határozatok nyilvántartása, az érintettekkel való közlésének módja:

A Küldött Közgyűlés határozatait meghozataluk után haladéktalanul sorszámmal ellátva be kell vezetni a Határozatok könyvébe. A határozat a Határozatok könyvébe történő bevezetéssel és a határozat meghozatalában részt vett egy tag hitelesítésével válik érvényessé. A Határozatok könyvét az Egyesület Titkára vezeti, oly módon, hogy a nyilvántartásból a Küldött Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen.

Tekintettel arra, hogy az Egyesület határozataiban a többség érdeke, véleménye kerül kifejezésre, a kisebbségben maradt tagok jogos érdekeit is védi a törvény, így az Egyesület jogsértő határozatát bármelyik tag a bíróság előtt keresettel támadhatja meg.

A Küldött Közgyűlés határozatait a Határozatok könyvébe történő bevezetéssel egyidejűleg Körlevél formájában kell megküldeni a küldötteknek, akik a határozatok kézhezvételét követő nyolc napon belül kötelesek a határozatok tartalmát választóikkal megismertetni.

1.9 A Küldött Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

  • az Alapszabály megállapítása, illetve módosítása,
  • az Egyesület éves tevékenységének értékelése és a közhasznúsági jelentés elfogadása az éves beszámoló jóváhagyásával együtt,
  • az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása,
  • a Felügyelő Bizottság ügyrendjének az elfogadása,
  • Etikai Szabályzat elfogadása,
  • az éves költségvetés elfogadása,
  • az éves munkaterv elfogadása,
  • az Országos Elnökség, Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása, az Egyesület tevékenységének értékelése,
  • az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, továbbá más országos szervezethez, szövetséghez való csatlakozás és kilépés kezdeményezése,
  • az Egyesület Elnökének, Elnök helyettesének, Titkárának, Országos Elnökség, az Etikai- és a Felügyelő Bizottság tagjainak 4 évre szóló megválasztása, ill. visszahívása, valamint tisztségről történő lemondás elfogadása, visszahívás esetén új tag választása,
  • döntés az Egyesület tisztségviselőinek főállásban történő alkalmazásáról, illetve alkalmazásuk megszüntetéséről, 
  • döntés alapítvány létrehozásáról, megszüntetéséről, döntés gazdasági vállalkozás indításáról, megszüntetéséről,
  • a fizetendő éves tagdíj mértékének évenkénti megállapítása,
  • Számvizsgáló Bizottság beszámolójának elfogadása,
  • Etikai Bizottság beszámolójának elfogadása,
  • A tagság javaslata alapján évente 2 fő részére a Kibővített Elnökség által odaítélt „Tiszteletbeli tag” cím adományozásának határozatban történő megerősítése, tiszteletbeli tagsági cím visszavonása, új kitüntetések alapítása, a Kibővített Elnökség által odaítélt kitüntetések megerősítése, visszavonása,
  • az egyesületi tagok és az egyesület szervei /tisztségviselői/ között keletkezett viták elbírálása, Országos Elnökség által hozott törvénysértő határozatok megsemmisítése, vagy megváltoztatása, az Etikai Szabályzatban meghatározott esetekben az Etikai Bizottság határozata ellen benyújtott panasz elbírálása,
  • a szakosztályok alakulásának és megszűnésének jóváhagyása, szakosztályvezetők visszahívásának kezdeményezése,
  • mindazok az ügyek, amelyeket az egyesületi törvény, annak módosításai vagy az alapszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

2. Országos Elnökség

2.1 Az Országos Elnökség tagjait 4 évi időtartamra - titkos szavazással - a  Küldött Közgyűlés választja meg. A megválasztott tagok maguk közül Számvizsgáló Bizottságot alakítanak. 

Az országos elnökség tagjai (9 fő):     

             Elnök

             Elnökhelyettes

             Titkár

             Számvizsgáló Bizottság elnöke és tagjai (3 fő)

            Országos elnökségi tagok (3 fő)

2.2 Az Országos Elnökség, az  Egyesület ügyintéző szerve negyedévenként  ülésezik, melyet az Elnök, akadályoztatása esetén a Titkár hív össze az ülést megelőzően 8 nappal, a napirend egyidejű közlésével. Rendkívüli Elnökségi ülés összehívását az Országos Elnökség bármely tagja indítványozhatja.

2.3 Az Országos Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az  általa kijelölt Felügyelő Bizottsági tagja tanácskozási joggal vesz részt Az Országos Elnökség határozatképes, ha ülésein tagjainak fele plusz 1 fő jelen van, ülései nyilvánosak,  határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

Az Országos Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is kötelező döntését határozatba foglalja. A jegyzőkönyvben a kisebbségi véleményt is rögzíteni kell.

 

2.4 Az Országos Elnökség feladata:

  • a Küldött Közgyűlés és a kibővített Elnökség határozatai végrehajtásának, az Egyesület folyamatos működésének országos szintű operatív szervezése, irányítása,
  • két kibővített elnökségi ülés között az Egyesület munkájával kapcsolatos ügyek végzése, a kibővített elnökségi ülések kezdeményezése és előkészítése,
  • az Egyesület képviselete, jogszabálytervezetek véleményezése, tudományos tevékenységének tervezése, irányítása, pályázatok figyelemmel kisérése, kiadványok gondozása,
  • ügyintéző szervezet irányítása,
  • a tagság tájékoztatásának biztosítása,    
  • kezeli az Egyesület működése során felhalmozott vagyont,
  • dönt az Egyesülettel munkaviszonyt létesítő alkalmazottak felvételéről és munkaviszonyuk megszüntetéséről,
  • a Küldött Közgyűlés határozatának megfelelően két Küldött Közgyűlés között az Egyesület főállású tisztségviselői felett gyakorolja a munkáltatói jogokat,
  • dönt pályázatok kiírásáról, odaítéléséről,
  • végrehajtja azokat a feladatokat, amelyekkel a Küldött Közgyűlés megbízza  és dönt  és nem tartoznak a Küldött Közgyűlés hatáskörébe.

 

2.5 Elnök feladata:

  • harmadik személyekkel szemben, továbbá a hatóságok előtt képviseli az Egyesületet,
  • irányítja az Egyesület tevékenységét, a Küldött Közgyűlés és az Országos Elnökség hatáskörébe tartozó kérdések kivételével,
  • kitűzi az országos elnökségi ülések idejét, vezeti üléseit, meghatározza azok napirendjét és gondoskodik a hozott határozatok végrehajtásáról,
  • a Küldött Közgyűlés összehívása, a Küldött Közgyűlés határozatainak ellenjegyzése,
  • kezdeményezi a Küldött Közgyűlés előtt az országos elnökség tagjának, a szakosztályvezetőnek a visszahívását, amennyiben az év során az ülések több mint felén nem vett részt,
  • döntés előkészítés az országos elnökségi ülések közötti időszakban az Országos Elnökség hatáskörébe utalt ügyekben,
  • elkészíti az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát,
  • az Egyesület gazdálkodási ügyvitelének szervezése, előkészítése,
  • az Országos Elnökség határozatainak megfelelően gyakorolja az Egyesületnél munkaviszonyt létesítő alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat,  
  • a szakmai műhelyek munkájának irányítása, koordinálása,
  • Egyesület tudományos tevékenységének tervezése, szervezése,
  • jogszabálytervezetek véleményezésének előkészítése,
  • publikációk elkészítése,

feladatait írásban átruházhatja az országos elnökség tagjaira.

 

2.6 Elnökhelyettes feladata:

  • az Elnök akadályoztatása esetén az Elnököt helyettesíti feladatai ellátásában,
  • Küldött Közgyűlés határozatainak jegyzése, határozatok nyilvántartása,
  • pályázatok figyelemmel kisérése, javaslattétel, pályázatok kiírása, - értékelése,
  • Országos Elnökség üléseiről jegyzőkönyv vezetése,

 2.7 Titkár feladata:

  • az Országos Elnökség, Kibővített Elnökség határozatainak jegyzése, nyilvántartása, és ezek alapján az operatív teendők ellátása, ill. szervezése
  • a Kibővített Elnökség üléseiről jegyzőkönyv vezetése, nyilvántartása,
  • az Egyesület működéséhez kapcsolódó szervezési feladatok ellátása, a szakosztályokkal való kapcsolat tartása,
  • az Elnök akadályoztatása esetén a Küldött Közgyűlés, országos Elnökségi ülés összehívása.

2.8 Számvizsgáló Bizottság

  • három tagból áll, az Elnök javaslata alapján az Országos Elnökség választja tagjai                      
  • sorából, elnököt a tagok maguk közül választanak,
  • feladata az Egyesület éves gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése,
  • szükség szerint ülésezik,
  • az éves Küldött Közgyűlésnek írásban beszámol,
  • Elnöke és tagjai az Országos Elnökség tagja.

2.9 Elnökségi tagok feladatai:

  • az elnökségi üléseken és az egyesületi programokon való aktív részvétel
  • javaslat tétel az Egyesülete szakmai programjaira
  • részt vesznek a küldöttközgyűlés és határozatai végrehajtásának, az Egyesület folyamatos működésének országos szintű operatív szervezésében
  • részt vesznek az Egyesület azon döntéseinek meghozatalában, amelyek nem tartoznak a küldöttközgyűlés hatáskörébe.
  • részt vesz az Egyesületi vélemények kialakításában

3. Kibővített Elnökség

3.1 Kibővített Elnökség tagjai:

                    az Országos Elnökség tagjai

                    a Szakosztályok vezetői

3.2 A Kibővített Elnökség a munkaterv szerint, valamint szükség szerint, de legalább évente 2 alkalommal ülésezik. Az üléseket az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén a Titkár hívja össze, az ülést megelőzően 8 nappal a napirend egyidejű közlésével. Rendkívüli kibővített elnökségi ülés összehívását az Elnökség bármely tagja indítványozhatja. Az ülés határozatképes, ha tagjainak fele plusz egy fő jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. Üléseiről jegyzőkönyvet készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is kötelező döntését határozatba foglalja.

A Kibővített Elnökség ülésein a Felügyelő Bizottság Elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt Felügyelő Bizottsági tagja tanácskozási joggal vesz részt

 

3.3 Kibővített Elnökség feladatai:

  • az éves munkaterv és költségvetés kidolgozása az egyesületi tagok javaslatainak figyelembevételével. Az írásos beszámoló jelentés véleményezése, amely tartalmazza az Egyesület vagyonmérlegét, nyereségét és az egyéb, a tagokkal kapcsolatos elszámolásokat,
  • a Küldött Közgyűlés összehívása, előkészítése, szükség esetén rendkívüli közgyűlés összehívása,
  • az Egyesület vagyonának kezelése,
  • az Egyesületet érintő ügyek vitele, belső szabályzatok jóváhagyása,
  • területileg illetékes szakosztály hiányában írásbeli kérelem alapján határoz tagok felvételéről,
  • a tagság javaslata alapján évente 2 fő részére „Tiszteletbeli Tag” cím és 3 fő részére MAVE díj odaítélése,
  • dönt a tagsági viszony törléssel ill. kizárással történő megszüntetésében.

3.4 A Kibővített Elnökség egyes kérdések megtárgyalására más szervezetekkel való kapcsolattartására, vagy egyéb célokból Munkabizottságot hozhat létre.

A Kibővített Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az Elnök és a jegyzőkönyv-vezető írja alá.      

4. Szakosztályok

4.1 A szakosztályok üléseit szükség szerint, de legalább évenként tartják. Az üléseket a szakosztályvezető hívja össze, az ülést megelőzően 8 nappal a napirend egyidejű közlésével. Rendkívüli szakosztályi ülés összehívását a szakosztály bármely tagja indítványozhatja. A szakosztályi ülés határozatképes, ha tagjainak fel plusz egy fő jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a szakosztályvezető szavazata dönt.

4.2 A szakosztályok ülésein megjelent tagokról jelenléti ív készül, melyen fel kell tüntetni a tagok nevét, címét, a szakosztályok kódját és a tagokat megillető szavazatok számát.

4.3 Üléseiről jegyzőkönyvet készít, az érdemi véleményeket, javaslatokat és a tagokra is  kötelező döntését határozatba foglalja.

4.4 Szakosztályok alakulása, működése:

  • megyénként, városonként, városkörnyékenként szakosztályok, ifjúsági szakosztályok alakulhatnak, amelyek nem önálló jogi személyek,
  • a szakosztály létrehozásához 10 tag indítványa szükséges,
  • alakítását, megszűnését jóváhagyás céljából a Küldött Közgyűlésnek be kell jelenteni,
  • a szakosztály vezetőjének, valamint a vezetőség tagjainak, továbbá az Etikai Bizottságok három tagjának - titkos szavazással, egyszerű többséggel- 4 éves időszakra szóló megválasztása ill. visszahívása,
  • a szakosztályt a kibővített Elnökségben annak vezetője, illetve az általa felkért tag is képviselheti írásos megbízás alapján,
  • a szakosztályonként működő Etikai Bizottságok az Egyesület működésével és tagjai tevékenységével kapcsolatos konfliktusokat I. fokon elbírálja az Etikai Szabályzat alapján
  • a szakosztályok működéséért, jelentési és beszámolási kötelezettségéért a szakosztályvezetők felelősek.
  • egy megyében több szakosztály működése esetén, a szakosztályvezetők megyei képviselőt választhatnak maguk közül, aki a megyei kapcsolattartás és az információ áramlásért felelős.

5. Felügyelő Bizottság

5.1 Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, Felügyelő Bizottság létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

5.2 A Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenységet ellátó Egyesület felügyelő szerve, ellenőrzi az Egyesület  jogszabály és alapszabályszerű működését és gazdálkodását.

5.3 A Felügyelő Bizottság három tagból áll, tagjait a Küldött Közgyűlés választja a  megválasztástól számított négy évre. Amennyiben tagjai száma 3 fő alá csökken, úgy köteles

rendkívüli Küldött Közgyűlést összehívni. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni.

Felügyelő Bizottsági taggá küldött, illetve küldötten kívül más személy is választható. Az Egyesület alkalmazottját a Küldött Közgyűlés nem választhatja a Felügyelő Bizottság tagjává. A Felügyelő Bizottság tagjai közül elnököt választ.

5.4 A Felügyelő Bizottsági elnökké és  tagjává megválasztott személy az új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

5.5 A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, működéséért közvetlenül és kizárólag a Küldött Közgyűlésnek felelős, beszámolási kötelezettséggel.

A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre:

ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását,

az Egyesület ügyvezetésének ellenőrzése keretében az Országos Elnökség tagjaitól jelentést, munkavállalóitól tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, tanácskozási joggal részt vesz az elnökségi, és a kibővített elnökségi üléseken, valamint a Küldött Közgyűlésen,

az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja, vagy a Kibővített Elnökség előzetes jóváhagyásával az Egyesület költségére szakértővel megvizsgáltathatja,

a Felügyelő Bizottság a Küldött Közgyűlés elé terjesztett valamennyi fontosabb jelentést, továbbá a mérleget, vagyonkimutatást, közhasznúsági jelentést, éves tervet köteles megvizsgálni. A vizsgálat eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke a Küldött Közgyűlésnek számol be, írásos beszámolót készít,

a mérleg, közhasznúsági jelentés, valamint az éves terv elfogadásáról a Küldött Közgyűlés a Felügyelő Bizottság beszámolójának ismeretében határoz,

5.6 A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és a Küldött Közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

5.7 Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívják össze a Küldött Közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult.

A Felügyelő Bizottság haladéktalanul értesíti  a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

5.8 A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

5.9 A Felügyelő Bizottság működése:

   5.9.1 A Felügyelő Bizottság testületként jár el, üléseit szükség szerint hívja össze, ügyrendjét maga állapítja meg, azt a Küldött közgyűlés hagyja jóvá.

A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza, minden tagnak egy szavazata van.

   5.9.2 A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság elnökét és két tagját e minőségében az Elnökség tagjai / vezető tisztségviselők nem utasíthatják.

   5.9.3 A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról.

Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

Ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Küldött Közgyűlés hagy jóvá.

6. Országos Etikai Bizottság

6.1 Az Országos Etikai Bizottság három tagból áll, tagjait a Küldött Közgyűlés választja a megválasztástól számított négy évre. A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni.

Országos Etikai Bizottság taggá küldött, illetve küldötten kívül más személy is választható. A Országos Etikai Bizottság tagjai közül elnököt választ, szükség szerint ülésezik

6.2 az Országos Etikai Bizottság az Egyesület működésével és tagjai tevékenységével kapcsolatos konfliktusok esetében az Etikai Szabályzat alapján II. fokon dönt az I. fokú Etikai Bizottság határozata ellen benyújtott panasz ügyében, valamint az Etikai Szabályzatban előírt esetekben kijelöli az I. fokon eljáró Etikai Bizottságot.

6. 3 munkájáról az éves Küldött Közgyűlésen írásban számol be.

7.  Az Egyesület testületi üléseinek jegyzőkönyve, határozatai, tisztségviselők díjazása:

Az országos elnökségi, kibővített elnökségi, szakosztályvezetői ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jegyzőkönyvezető ír alá két megjelent tag és az illetékes elnök (szakosztályvezető) hitelesítenek.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

  • az Egyesület (Elnökség, Kibővített Elnökség, Szakosztály) nevét, székhelyét,
  • az ülés helyét és idejét
  • az ülés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőknek és hitelesítőinek a nevét
  • az ülés határozatait, ideértve a szavazatok és ellenszavazatok valamint a tartózkodás számszerű megjelölését,
  • Elnökségi tag, kibővített elnökségi tag, szakosztályi tagok, felügyelő bizottsági tag, tiltakozását valamely határozat ellen
  • az ülésen elhangzott fontosabb eseményeket, indítványokat és minden olyan megjegyzést, bejelentést melyet valamelyik tag, elnökségi tag, kibővített elnökségi tag, szakosztályi tagok, felügyelő bizottsági tag jegyzőkönyveztetni kíván.

Az ülésről készült jegyzőkönyvből kivonat, vagy másolat kiadását bármelyik elnökségi, kibővített elnökségi, szakosztályi tag kérheti a testületi szervek vezetőitől.

Határozatok nyilvántartása:

A testületi ülések határozatait meghozataluk után haladéktalanul sorszámmal ellátva be kell vezetni a Határozatok könyvébe. A határozat a Határozatok könyvébe történő bevezetéssel és a határozat meghozatalában részt vett egy tag hitelesítésével válik érvényessé. A Határozatok könyvét az Egyesület Titkára, (szakosztályoknál a szakosztályvezetők) vezetik, oly módon, hogy a nyilvántartásból a testületi ülések döntésének tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható legyen

Tekintettel arra, hogy az Egyesület határozataiban a többség érdeke, véleménye kerül kifejezésre, a kisebbségben maradt tagok jogos érdekeit is védi a törvény, így az Egyesület jogsértő határozatát bármelyik tag a bíróság előtt keresettel támadhatja meg.

A testületi ülések határozatait a Határozatok könyvébe történő bevezetéssel egyidejűleg Körlevél formájában kell megküldeni a testületi ülésekre meghívottakkal, akik a határozatok kézhezvételét követő nyolc napon belül kötelesek a határozatok tartalmát választóikkal megismertetni.

Az Országos Elnökség, az Etikai Bizottság és a Felügyelő Bizottság tagjai feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a Küldött Közgyűlés tiszteletdíjat és költségtérítést állapíthat meg. Az Elnök és a Titkár tisztségek a Küldött Közgyűlés határozata alapján főállású munkaviszony keretében is ellátható.

Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az Egyesület bármely tagja betekinthet.

Az Egyesület működésének jelen Alapszabályban nem részletezett egyéb szabályozást, valamint a módosításait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozza.

8. Könyvvizsgáló

8.1 Közhasznú Egyesületnél könyvvizsgáló kijelölése akkor kötelező, ha a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár) bevétel az üzleti évet megelőző két  üzleti év átlagában meghaladja a vonatkozó hatályos jogszabályban meghatározott értékhatárt.

8.2 Könyvvizsgálóvá az  jelölhető, aki az erre vonatkozó jogszabályok szerint a könyvvizsgálók  nyilvántartásában szerepel A könyvvizsgáló megbízatása megújítható.

A könyvvizsgáló kijelölését követően, az Elnök köt szerződést a polgári jog általános szabályai szerint.

8.3 Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős.

A könyvvizsgáló tevékenységét a hatályos jogszabályok alapján végzi.

A könyvvizsgáló feladat- és hatáskörébe tartozik:

·  Ellenőrzi és véleményezi a törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét.

·  Köteles megvizsgálni a Küldött Közgyűlés elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.

·  Betekinthet az Egyesület könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a munkavállalóitól felvilágosítást kérhet.

·  Megvizsgálhatja az Egyesület bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit.

A könyvvizsgáló az Egyesület ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.

8.4 A könyvvizsgáló a Küldött Közgyűlésen ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az Elnökség, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.

8.5 Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy az Egyesület vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a Küldött Közgyűlés összehívását kérni.

Ha a Küldött Közgyűlést nem hívják össze, vagy a Küldött Közgyűlés jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó szervet értesíteni.

8.6 Megszűnik a könyvvizsgálói megbízás:

– az Elnökség döntése alapján visszahívással,

– a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával,

– törvényben szabályozott kizáró ok beálltával, illetve a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával.

A könyvvizsgáló felelősségére a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.

9. Összeférhetetlenség

9.1 Az Egyesület testületeinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.685.§b.), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

9.2 Nem lehet a Felügyelő  Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

  • az Egyesület elnöke, vagy az Elnökség tagja
  • az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve ha  jogszabály másképpen rendelkezik
  • az Egyesület közhasznú cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást illetve
  • az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

9.3 A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

9.4 A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.            

9.5 Nem lehet könyvvizsgáló az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja], továbbá az Egyesület munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.

Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet valamennyi tagjára (részvényesére), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.

A könyvvizsgálatért felelős személy az Egyesület részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak a feladatait.

Külön törvény a könyvvizsgálóval szemben más összeférhetetlenségi szabályokat is megállapíthat.

 

IV. Az Egyesület gazdálkodása

1. Az Egyesület önfenntartó, nem nyereségérdekelt; a közhasznú társadalmi szervezetekre érvényes jogszabályban meghatározott gazdálkodási; nyilvántartási szabályok szerint gazdálkodik.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységre kell fordítania, vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

2. Az Egyesület részére nevében és javára történő adománygyűjtés csak az Elnök írásos meghatalmazása alapján végezhető.

3. Az Egyesület cél szerinti szolgáltatásaiból tagjain kívül bárki más, tagsági jogviszonnyal nem rendelkező személyt is részesít.

Az Egyesület cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat szövegét, feltételeit a beküldési határidő lejártát megelőzően min. 30 nappal előbb az Elnökség által meghatározott formában és módon nyilvánosságra kell hozni. A pályázatok elbírása az Országos Elnökség hatáskörébe tartozik. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van.

4. Az Egyesület a cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyílván.

A Küldött Közgyűlés határozata alapján az Egyesület vállalkozási tevékenységet folytathat az Egyesület céljainak elérése érdekében azzal, hogy a vállalkozási tevékenység  a szervezet döntő, meghatározó részét nem képezheti, közhasznú céljainak megvalósítását nem veszélyeztetheti.

Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapszabályban meghatározott cél szerinti tevékenységre fordítja. Az Egyesület céljai megvalósításának anyagi támogatására alapítványt hozhat létre.

5. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével.

Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó, illetőleg honlapja útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.

6. Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

7. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt írásban kell az Elnök részére megküldeni.

Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

 

V. Képviseleti jog

Az Egyesület nevében képviseletében aláírásra önállóan, minden korlátozástól mentesen az egyszemélyi felelős vezető az Elnök jogosult.

Az Elnök akadályoztatása esetén írásbeli meghatalmazása alapján az Elnökség tagja, valamint szakosztályok szintjén a szakosztályvezetők is képviselhetik az Egyesületet. Az Egyesület nevében írásbeli kötelezettséget az Elnök egyedül vállalhat.

Az Egyesület bankszámla feletti rendelkezéshez egyidejűleg két, ezzel a joggal felruházott személy aláírása szükséges. Ezen jog az elnököt, és két országos elnökségi tagot illeti meg, akiknek a személyét az Országos Elnökség tagjai maguk közül jelölik ki.

A szakosztályok gazdálkodásukról ill. tagdíj felhasználásukról a Küldött Közgyűlést megelőzően 60 napon belül, évente írásban kötelesek beszámolni az országos elnökségnek.

 

VI. Tagdíj

Az Egyesület tagjai éves tagdíjat fizetnek. A tagdíjfizetés rendjét és mértékét az éves beszámoló elfogadásával együtt a Küldött Közgyűlés határozza meg.         

A Küldött Közgyűlés által meghatározott összegű tagdíjat a tagoknak az Egyesület központi bankszámlájára kell befizetni csekken, vagy átutalással a tárgyév március 01-ig.

 

VII. Az Egyesület megszűnése

feloszlással

megszűnésének megállapításával

feloszlatással

Az egyesület megszűnése esetén, meglévő vagyonáról a Küldött Közgyűlés dönt.

 

VIII. Nyilatkozat 

A Küldött Közgyűlés elismeri, hogy az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, országgyűlési, fővárosi, megyei önkormányzati képviselőjelöltet rendelkező nyilatkozat évét megelőző utolsó választáson nem állított és nem támogatott, és a jövőre nézve kötelezettséget vállal arra, hogy az Egyesület pártoktól független marad, azoknak támogatást nem nyújt, képviselőjelöltet nem fog állítani ill. nem fog támogatni.

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül bárki részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.

 

Az Alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály, másrészt a Küldött Közgyűlés határozati az irányadók.

 A jelen alapszabály elválaszthatatlan részét képezi a Felügyelő Bizottság Tagjainak névjegyzéke, valamint közös nyilatkozatuk.

 

 

Budapest, 2009. év június hó 06. nap

 

Az Alapszabály módosítását az Egyesület tagjai által megválasztott küldöttek a 2009. év június hó 06.-án megtartott Küldött Közgyűlésen elfogadták.

 

 

      Józsa Erika Marianna                                                 Csordás Ágnes

   Küldött Közgyűlés elnöke                                     Magyar Védőnők Egyesülete elnök

 

 

A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt szerkesztette és ellenjegyezte:

Budapest, 2009. év június hó 06. napján

 

 

Dr. Kissné Dr. Zalányi Zsuzsanna ügyvéd (lajstromszám: 12461)

Dr. Zalányi Zsuzsanna Ügyvédi Iroda

Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa utca 6. 01.11 .

 

 



Health-EU