Nyelv / Language:

Zöldkeresztes Védőnői Szolgálat

90 éves a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat (1927.)

A múlt század húszas éveinek utolsó harmadában a hazai egészségügynek egy új vonása - a megelőző jellegű közegészségügyi munka – kezdett kibontakozni. Létrehozásában jelentős szerepe volt a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézetnek (1927), melynek feladataiban hangsúlyozottan szerepelt többek között az általános egészségvédelemi rendszer kiépítése, a „zöldkeresztes” egészségvédelmi szolgálat megteremtése, a megfelelően képzett egészségügyi személyzet a védőnők képzése.

Előtérbe került a falusi lakosság elhanyagolt egészségi állapotának javítása. A különböző tanulmányok megállapították, hogy azokat az intézményeket nem lehet ugyanúgy megvalósítani egy kis községben, mint a nagy városokban. Az egészségvédelmi munka új rendszerét kellet kialakítani az általános családvédelmet, mely a család minden egyes tagjának védelmével foglalkozott.

Az egészségvédelmi munka célja:

-a falun élő lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítása

-a fertőző betegségek elleni küzdelem,

-a közegészségügyi állapotok javítása és ennek érdekében a hálózat kiépítése voltak.

A fenti sorokat olvasva szinte napjaink kihívásait látjuk.

Vajon hogyan tud a 102 éves hivatás a tradíciók megtartásával megfelelni a jelen kor kihívásainak? Mit üzen a zöldkeresztes szemlélet napjaink védőnői számára?

 JUBILEUMI VÉDŐNŐI Konferencia az első mintajárás székhelyén kerül megrendezésre

Gödöllő 2017. szeptember 29.

PORGAM és JELENTKEZÉS>>>>>

 

 Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat (1927.)

A szolgálat a Rockefeller Alapítványhoz és Johan Béla nevéhez fűződik, aki kidolgozta a falusi egészségvédelmi munka koncepcióját és gyakorlati megvalósítását. Utalva a nemzetközi környezetvédő zöld mozgalmakra, „Zöldkereszt” Egészségvédelmi Szolgálatnak nevezte el. A szolgálat védőnői 1930-tól olyan képzésben részesültek, mely kettős képesítést adott: ápolónői és védőnői oklevelet. Ennek az volt a célja, hogy az otthoni gondozás során az ápolással kapcsolatos problémák megoldására is felkészítse a védőnőket. Itt egyértelműen és összefüggésében fogalmazták meg e két hivatás különbözőségét és kapcsolódását:

 „Az ápolónő és az egészségügyi védőnő hivatásban igen sok a rokon vonás, csupán a feladatuk és a működési területük különbözik egymástól... Az ápolónő a gyógyító munkában vesz részt, a védőnő ezzel szemben a bajmegelőzés szolgálatába szegődött”

A zöldkeresztes védőnők feladatai öt területre terjedtek ki (1930-44-ig):

- anya- és csecsemővédelem

- iskola-egészségügy

- nemibetegségek és TBC elleni küzdelem

- szegény betegek otthoni ápolásának megszervezése

- szociális gondozás.

A védőnők a családgondozási szemléletet tartották a legalapvetőbb szempontnak:, megoldani.” „Az általános családgondozás tulajdonképpen összefoglalása és összeegyeztetése a szakvédelmi munkának, a közös cél, az egészségvédelem érdekében.” „Előnyösebb, ha egy védőnő a megfelelő módon a megfelelő időben oktat egy anyát, mintha több oldalról kap sokszor ellentétes tanításokat.”

A védőnői hivatás tudományos alapokon nyugszik, és magas szinten képezték az erre jelentkezőket. „A védőnőt -ahogy az orvost az egyetemes orvostudományra- ugyanúgy ki lehet képezni az egészségvédelem minden ágában...”

A Stefánia Szövetség és a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1941-ben egyesült. Ekkor 1044 védőnő látta el az általa gondozott lakosságot, mely akkor megközelítőleg 7 millió embert jelentett. A védőoltásokkal kapcsolatos tennivalók is a védőnői tevékenység részét képezték, melynek eredményeként jelentős mértékben lehetett csökkenteni a fertőző és járványos megbetegedéseket.

 1948-tól a szolgálat működésében jelentős változások következtek be:

- Az egészségvédelmi szolgálat feladatává tették meghatározott körben a gyógykezelést is, mely az addigi gyakorlattól teljes mértékben eltért.(1948.)

- Az Egészségügyi Minisztérium megalakulásával (1950.) egységes irányítás alá került a gyógyító megelőző ellátás.

- A védőnők 1951-től kezdődően fokozatosan bekapcsolódtak az orvosok betegellátó tevékenységébe, és ekkor kezdődött el az a rendszer, mely minden körzeti orvos mellé helyez egy védőnőt.

- 1961-es, és 73-as jogszabályok már nem említik a családgondozás kifejezést, azonban a védőnői hivatás gyakorlata megvalósítása továbbra is ennek megfelelően történt. 

- Az 1960-as évektől a községi szülésznői rendszert a körzeti ápolónői hálózat váltotta fel. Rövid időszakban a körzeti ápolók is részt vettek a tanácsadáson.

- A gyermekorvosi körzetek kialakulása elkezdődött.

- Az 1960-as és 1970-es évek között jelentős fejlődésnek indult az abban az időben 70 éves Fodor József-i hagyományokra épült iskola-egészségügyi ellátás, ahol a védőnők feladata a védőoltások, orvosi vizsgálatok előkészítése, megszervezése, vizsgálatokon való közreműködés, és bizonyos vizsgálatok önálló vezetése, valamint a dokumentáció vezetése. Egyre nagyobb szerepet kapott az iskolai egészségnevelés.  1973-tól a családi életre nevelésben való részvétel felvilágosító, egészségnevelő előadások tartása formájában bővültek a szolgálat feladatai.

[1] Kahlichné Simon M. A védőnőképzés története Egészségügyi Munka 1985. 10.

2] Horváth M. (1995) 80 éves a Védőnői Szolgálat Esszencia Jubileumi szám

 

 

MAKASZ aktuális


© 2008-2011 Magyar Védőnők Egyesülete
A honlapot a Netteszt Informatikai Kft. készítette